Vakfolt Podcast

A Vakfolt podcast legújabb adásában Michael Haneke 2005-ös pszichológiai dráma-thrillerjét, a Rejtélyt (Caché) vesézzük ki. A Daniel Auteuil és Juliette Binoche főszereplésével készült film egy párizsi értelmiségi házaspár történetét meséli el, akiknek nyugodt életét titokzatos, megfigyelésükről készült videókazetták kezdik felbolygatni, felszínre hozva elfojtott múltbéli sérelmeket és lappangó bűntudatot. A film Cannes-ban elnyerte a legjobb rendezés díját, és Haneke egyik legismertebb, legtöbbet vitatott alkotása. Az epizód vendége Varga Ferenc filmkritikus, a Recorder főszerkesztője, akivel közösen eredünk a Rejtély nyomába. Megvizsgáljuk, hogyan illeszkedik a film Haneke életművébe, és milyen jellegzetes rendezői eszközökkel operál. Szó esik a film politikai és történelmi hátteréről, a francia gyarmati múlt feldolgozatlanságáról, valamint a megfigyelés, a bűntudat és a felelősség témáiról. Milyen érzéseket kelt a nézőben a film nyomasztó atmoszférája és nyitott befejezése? Hogyan értelmezhetők a rejt

A Vakfolt legújabb epizódjában Elem Klimov 1985-ös filmjét, a Jöjj és lásd!-ot elemezzük. A második világháború borzalmait bemutató, orosz produkció olyan háborúellenes film, amely az akkori Szovjetunióban is nagy hatással volt a nézőkre, nemzetközi jelentősége pedig mindmáig vitathatatlan. A film, amelyet a Cinema Niche vetítésének köszönhetően láthattuk idén a popkultúra egyik kötelező darabja, amelyet most részletesebben is megvizsgálunk. Megvizsgáljuk, hogy miért tekinthető a Jöjj és lásd! a háborúellenes filmek csúcspontjának, és hogy a rendező milyen egyedi módszerekkel egyensúlyoz az esztétika és a nyers erőszakábrázolás határán. Megvizsgáljuk a film technikai megoldásait, a kameramunkától a hanghasználatig, és azt is, hogy a film milyen hatást gyakorol a nézőkre. Mennyire szabad szépnek lennie egy háborús filmnek? Mit akar Elem Klimov elmondani az emberi lélekről?  Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is! További linkek A Vakfolt po

Az algíri csata 1966-ban, csupán négy évvel Algéria függetlenné válása után jelent meg. Olasz-algériai koprodukcióban, azaz olasz stábbal, algériai helyszíneken és ottani amatőr színészekkel forgatták a filmet, amely a francia kolónia felszabadítási küzdelméről szól. Gillo Pontecorvo mélységesen politikus, dokumentarista stílusú feldolgozást készített a függetlenségi háború kulcsfontosságú időszakáról. A film nemcsak Velencében nyert Arany Oroszlánt, de Oscar-jelöléseket is bezsebelt, miközben bemutatása után számos országban betiltották. Hogyan lehet egyszerre dokumentum és dráma egy film? Miért vált tankönyvszerű hivatkozási alappá mind a Pentagon, mind a szabadságharcos csoportok számára? És mennyire hűen tükrözi a film a korabeli - csupán néhány évvel korábbi algériai - politikai és társadalmi viszonyokat? Adásunkban boncolgatjuk, milyen kameramunkával, milyen hanghatásokkal teszi átélhetővé a lázadók közegét Pontecorvo, elemezzük a karakterek ábrázolását, Ennio Morricone filmzenéjét, és mindezekből megpr

A spanyol szürrealizmus mesterének, Luis Buñuelnek egy klasszikusát vesszük elő: ez A burzsoázia diszkrét bája 1972-ből. A rendező kései korszakából származó szatirikus komédia egy felsőosztálybeli baráti társaságot követ, akik újra és újra megpróbálnak együtt vacsorázni, de valami mindig közbejön. A nagyrészt francia nyelvű film Buñuel egyik legismertebb és legsikeresebb alkotása lett, elnyerve a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat is. Milyen helyet foglal el a film Buñuel rendkívül hosszú és fordulatos életművében? Hogyan keveredik benne a szatíra és a szürrealizmus? Mitől működik a történet epizódszerű szerkezete, és mi a szerepe az állandó ismétlődésnek és a közbeszúrt álomjeleneteknek? Miben más ez a film, mint Buñuel korábbi klasszikusai, például Az öldöklő angyal ? Kitérünk a rendező stílusára, hatására és arra is, miért volt egyszerre sikeres és megosztó ez az alkotás. Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is! Mostantól

A Vakfolt podcast legújabb epizódjában Michelangelo Antonioni ikonikus 1966-os filmjét, a Nagyítást (Blow-Up) néztük meg. Egy Londonban élő divatfotós (David Hemmings) áll a középpontban, aki véletlenül egy rejtélyes gyilkosság nyomára bukkan. Mellette Vanessa Redgrave látható a filmben. A zenét a legendás Herbie Hancock szolgáltatja, valamint felbukkan egy jelenetben a Yardbirds nevű rockzenekar. Az adásunk vendége Gyöngyösi Lilla (Filmtekercs, Filmtett, Litera). Milyen rendezői eszközökkel operál Antonioni a Nagyításban, hogy a valóság és a kép viszonyát, a művészet és a valóság határát feszegethesse? Hogyan tükröződik a filmben a ’60-as évek vibráló londoni atmoszférája? Mi az, amit Antonioni kívülről érkező rendezőként megállapít a kortárs angol kultúráról, és a társadalom különböző rétegeiről? És vajon milyen üzenetet hordoz a nyitott befejezés?  Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is! Mostantól Vakfolt logós pólót és egyéb kellék

Itt a hetedik Vakfolt díjátadó. András és Péter állandó műsorvezetőtársaként visszatér Mikó László azaz CyClo. Megtárgyalják a 2025-ös Oscar-díjra jelölt filmeket, színészeket, írókat, rendezőket, esélyeket latolgatnak, és persze hagyományosan kiosztják a Vakfolt saját díjait is, saját jelöltlistával. Az adás a hétvégén a Vakfolt Extrában folytatódik további kategóriákkal. Az alábbi kategóriákat hallhatjátok ebben az adásban: Férfi mellékszereplő Női mellékszereplő Egészestés animációs film Idegen nyelvű film Adaptált forgatókönyv Eredeti forgatókönyv Rendezés Férfi főszereplő Női főszereplő Legjobb film A Vakfolt Extrában hallgathatjátok a legjobb filmzene, legjobb vizuális effektusok, és a többi Oscar-kategóriát, valamint a Vakfolt saját kategóriáit, mint a legjobb alakítások rossz filmekben, a legjobb állati alakítások, és így tovább. Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is! Mostantól Vakfolt logós pólót és egyéb kellékeket is szerezhetsz maga

A Vakfolt Podcast nemzetközi filmes évadjából ezúttal Fritz Lang talán leghíresebb alkotását, az M – Egy város keresi a gyilkost (M – eine Stadt sucht einen Mörder) című filmet vesézzük ki. A korai német filmgyártás egyik legnagyobb rendezőjének a magnum opusa, melyben Peter Lorre brillírozik, nem csupán egy sorozatgyilkost ábrázol, hanem egy társadalom morális válságát is tükrözi, melyben a bűnüldözés és az önbíráskodás határán egyensúlyoznak az egyének és csoportok. Az adásunk vendége Szabü Kristóf. De mitől ennyire különleges Fritz Lang filmje a mai napig? Hogyan jelennek meg a német expresszionizmus stílusjegyei és a film noirt előrejelző elemei egyaránt? Milyen társadalmi és pszichológiai kérdéseket feszeget az alkotás, és hogyan tükrözi a korabeli német Weimari köztársaság politikai légkörét? Milyen kamerakezelési trükkökkel lép ki a komfortzónából Fritz Lang, és hogyan használja a hangkulisszát, hogy tovább szője a történetét? Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatla

A Vakfolt podcast legújabb adásában egy némafilm-különlegességet vettünk elő: Carl Theodor Dreyer 1928-as alkotását, a Jean d’Arc szenvedéseit (La passion de Jeanne d'Arc). A film Jean d’Arc perének történetét dolgozza fel, nem csupán történelmi eseményként, de egyben egy mártír drámájaként is bemutatva. A minimalista eszközökkel és a színészek arcára fókuszálva Dreyer egy rendkívül expresszív, érzelmekkel teli alkotást hozott létre, amely a mai napig képes hatni a nézőre. Miért ennyire különleges a Jean d'Arc szenvedései? Hogyan egyeztethető össze a filmben a realizmus és az expresszionizmus? Milyen módon használja a rendező a közeliket és a némafilm műfaji sajátosságait? Milyen szerepet játszik a film zenei aláfestése a befogadói élményben? Beszélgetésünk során nem csak a film technikai bravúrjait vizsgáljuk meg, hanem azt is, hogy miként képes egy 100 évvel ezelőtt készült alkotás ennyire erőteljes érzelmi hatást gyakorolni ránk. Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a F

A 2025-ös évet, hagyományszerűen, inverz vakfolttal nyitjuk meg, vagyis olyan filmekkel, amelyek nemhogy nem pótolnivalóink, hanem többször is láttuk őket, mint illene. Ezúttal két távol-keleti filmmel készültünk, illeszkedve az évadunk tematikájához, amik az ezredforduló környékén készültek: Ang Lee Tigris és sárkány (2000) című alkotását, illetve Zhang Yimou Hős (2002) című filmjét választottuk. A két műről egy-egy órában beszélünk. Milyen volt a két film fogadtatása a nemzetközi közönség előtt? Mitől látványosak és mennyire költőiek a harcművészeti jelenetek, és ezek hogyan viszonyulnak a cselekményhez és a drámához?  Milyen különbségeket lehet felfedezni Zhang Yimou és Ang Lee hozzáállásában az akciójelenetekhez? Kiknek köszönhetők a pazar koreográfiák? Beszélünk arról is, mennyire máshogyan ábrázolák a szerelmet, és mennyire más a léptéke a két filmnek. Különböző értelmezéseket nyújtunk a Tigris és sárkány fináléjára, és a Hős kalligráfia-metaforájára is. Ezekről és még sok másról beszélgetünk az adásb

2024 véget ért, ezért kiválasztjuk a kedvenc filmjeinket az elmúlt év bemutatói közül. Ismét visszatérünk a régi hagyományokhoz, és top 10-es listával készültünk mind a ketten. Ezúttal az adásban csak Péter és András szólal meg.  Igyekeztünk olyan filmeket választani, amelyek a magyar mozipremier-naptár szerint, valamint a streamingen és VOD-n történő megjelenésünk szerint 2024-re estek, de így is lesz néhány olyan helyezett, amelyeket a magyar nézők döntő többsége csak 2025-ben láthat majd, csak nekünk volt szerencsénk elcsípni azokat fesztiválokon vagy premier előtti vetítéseken. Így tekinthetitek az adásunkat ajánlónak is a januári-februári mozinaptárra.  Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is! Mostantól Vakfolt logós pólót és egyéb kellékeket is szerezhetsz magadnak a webshopunkból! További linkek A Vakfolt podcast Facebook oldala A Vakfolt podcast az Instagramon A Vakfolt podcast a Twitteren Vakfolt címke a Letterboxdon A Vakfolt podcast a Y

Az év utolsó rendes adásában búcsút veszünk Ingmar Bergmantól, és egy újabb alapművet nézünk meg tőle: ez a Suttogások, sikolyok, a csupa női főszereplőt felvonultató, színes filmre forgatott dráma. A négy kiemelt szerepben Kari Sylwan, Harriet Andersson, Ingrid Thulin, és Liv Ullman látható, az utóbbi kettő Bergman állandó munkatársa, akikkel már találkoztunk korábbi adásokban.  Milyen helyet foglal el a bergmani életműben a kosztümös dráma? Milyen témák köszönnek vissza, amelyekkel már A nap vége és A hetedik pecsét idején is foglakozott? Mik azok a rendezői megoldások, amelyek már a Personából ismerősek? Beszélünk a film kulcsmotívumairól, a színhasználattól a kamerabeállításokig. Azt is igyekszünk megérteni, mi teszi a szereplőket azonosulhatóvá ebben a megterhelő történetben. Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is! Mostantól Vakfolt logós pólót és egyéb kellékeket is szerezhetsz magadnak a webshopunkból! További linkek A Vakfolt podcast Face

Ingmar Bergman filmekkel foglalkozó sorozatunk következő állomása A nap vége (Smultronstället), szintén 1957-ből, akárcsak A hetedik pecsét. Bergman nemzetközileg is elismert filmje az egyik legfontosabb mesterműve. A rendező az önmagunkkal való szembenézést és az emberi létezés alapkérdéseit járja körbe egyszerre modern és minimalista eszközökkel. A szabdalt szerkezet és az álomjelenetek segítségével kapunk betekintést az idős professzor személyiségébe, aki az élete végéhez közeledve szembesül a múltja elmulasztott lehetőségeivel, megbánásaival. A film erőteljes alakításai, elsősorban a professzort megformáló Victor Sjöström élete utolsó szerepében, és Ingrid Thullin a professzor menye szerepében, valamint a film mélységes filozófiai kérdésfelvetései és izgalmas szerkezete teszik A nap végét filmklasszikussá. Az adásban beszélünk az álomjelenetek értelmezéséről, a főszereplő életszakaszairól, amelyeket a film különböző történeti egységeiben újra bejár. Beszélünk a rokoni kapcsolatairól, elhelyezzük őket Isa

Monumentális vakfolthoz érkeztünk a héten. Ingmar Bergman filmográfiájából apránként elkezdjük ledolgozni a hiányosságainkat, hisz tőle a podcastban még csak a Persona című filmről beszéltünk. Ezúttal az 1957-es magnum opusát beszéljük ki, ez A hetedik pecsét, amelyben a rendező az élet jelentőségéről tanakodik, és a halállal való szembenézéssel birkózik meg. Mi mindenről szól a maga kilencven percébe sűrítve a halállal sakkozó lovagról ismert A hetedik pecsét? Milyen történetszálakon keresztül járja körbe a halálfélelem, az élet értelme, és a hit kérdéskörét Bergman? Milyen különböző álláspontokat képviselnek a történet szereplői ezekben a kérdésekben? Mit fogalmaz meg az egyházi, intézményes vallásosságról, és a világi hatalmakról? Mely szereplők mondatai, cselekedeteivel azonosulhat a legjobban Bergman? És mi a jelentősége annak, hogy a filmben kiemelt szerepet kap egy vándorszínész társaság? Ezeket a kérdéseket tárgyaljuk ki adásunkban. Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatla

Rendhagyó módon egy olyan filmmel foglalkozunk a Vakfolt podcastban, amelyet idén mutattak be a magyar mozik. A Perfect Days (Tökéletes napok) a német rendező, Wim Wenders japán nyelvű filmje. 2023-ban Cannes-ban a főszereplőt, Jakuso Kódzsit a legjobb férfi főszereplő díjával jutalmazták, a 2024-en tartott Oscar-gálán pedig Japán nevezettjeként versenyzett a legjobb idegen nyelvű film díjáért.  Hogy kerül ahhoz egy német rendező, hogy japán nyelvű filmet forgasson, ráadásul azon belül is egy konkrét városrészben játszódó történetet egy vécétakarítóról? Elmeséljük a Tökéletes napok keletkezésének történetét, a forgatási körülményeit, és elemezzük Wim Wenders japán hatású filozófiáját, amelyet ezen a filmen keresztül megfogalmaz.  Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is! Mostantól Vakfolt logós pólót és egyéb kellékeket is szerezhetsz magadnak a webshopunkból! További linkek A Vakfolt podcast Facebook oldala A Vakfolt podcast az Instagramon A Vakfo

Kuroszava Akira japán rendezőtől eddig a Vakfolt podcastban többségében dzsidaigeki (történelmi dráma) filmeket néztünk, ideje volt, hogy a modern korban játszódó mesterműveiből is kiemeljünk egyet. A Menny és pokol (Tengoku to jigoku, angolul High and Low) Mifune Tosiró és Kuroszava egyik utolsó együttműködése, amelyben a kortárs Japán társadalmi feszültségeire rávilágító izgalmas krimit láthatunk. Beszélünk arról, milyen előzményei vannak Kuroszava és Mifune közös munkáiban a kortárs kriminek. Azt is megbeszéljük, mennyire új a szerep, amelyben a jellemzően harsány Mifunét látjuk. Milyen eszközökkel tartja fenn a néző figyelmét az egyhelyszínes drámában a film elején Kuroszava? Mennyire viseli jól a film, amikor a második felében fókuszt vált a cselekmény? Mit jelent a procedurális krimi, és hogyan valósítja meg az alműfaj sajátosságait a Menny és pokol? Milyen hitchcocki elemeket lehet felfedezni a filmben? Milyen társadalmi és történelmi kontextusban készült a film, és mit fogalmaz meg a korabeli japán ga

Kuroszava elvitathatlan hatású kalandfilmje a Rejtett erőd, amelyet nem tartanak számon a legfőbb mesterművei között, de semmivel sem nyújt kevesebb szórakozást, mint a fő alkotásai. A Rejtett erőd (angolul ismert címén Hidden Fortress, eredetileg pedig Kakusi-toride no szan-akunin) a Véres trón és A testőr közé beékelődő dzsidaigeki kalandfilm (közben csinált persze mást is, például neo-noirt). Mifune Tosiró ezúttal is főszerepben látható, de mellette legalább ennyire hangsúlyos szerepet kap a Juki hercegnőt játszót Uehara Misza, valamint a Taheit és Matasicsit játszó Csiaki Minoru és Fudzsivara Kamatiri).  Vajon miért lett óriási anyagi siker a Rejtett erőd? Miért annyira könnyen befogadható a nyugati néző számára az egyébként is közönségbarát Kuroszava-életművön belül is ez a film? Mi újat láthatunk a dzsidaigeki műfajban ezúttal a japán mestertől? Beszélünk arról is, hogy milyen módokon ihlette George Lucast a Rejtett erőd, amikor a Csillagok háborúját írta.  Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a V

Vasárnap véget ért az idei, hetedik Budapesti Klasszikus Film Maraton, amelyet az NFI, illetve az NFI-hez tartozó Filmarchívum szervezett. Mind a ketten több filmet is megtekintettünk a több mint száz előadás közül, különkiadásunkban ezekről a vetítésekről számolunk be.  Az alábbi filmekről és a vetítésekkel kapcsolatos élményeinkről hallhattok: A zenedoboz (Music Box, Costa-Gavras, 1989) - 00:05:30 Lisszaboni történet (Lisbon Story, 1994, Wim Wenders) - 00:14:14 Alice a városokban (Alice in den Städten, 1974, Wim Wenders - 00:24:30 Made in England - Powell és Pressburger filmjei (Made in England - The Films of Powell and Pressburger, 2024, David Hinton) - 00:32:45 A zen érintése, Sárkány fogadó (1971, 1967, King Hu) - 00:44:55 Rám csaj még nem volt ilyen hatással (1994, Reich Péter) - 01:18:45 Sci-fi a századelőn – Filmkoncert a Jérôme Seydoux–Pathé Alapítvány némafilmjeiből - élőzenés némafilmvetítés a BMC-ben - 01:32:00 Adásunk az NFI-vel együttműködésben jött létre, ebből következően termékelhelyezést h

Kuroszava Akira nyerte meg a Facebook-csoportunkban, a Vakfolt podcast társalgóban rendezett játékunkat márciusban: ő lett a kedvenc nem angol nyelvű rendezőtök. Az ő tiszteletére idén több filmjét is szemlézzük, köztük az első A vihar kapujában, vagyis a Rashomon 1950-ből. Adásunk vendége a Filmvilág podcast egyik házigazdája, Huber Zoltán. Miért hivatkozási alap mindmáig A vihar kapujában? Mit fogalmaz meg az igazság és az emlékezés természetéről Kuroszava Akira filmje, és mi az, amiben továbbgondolja az alapjául szolgáló novella mondanivalóját? Beszélünk a film mindegyik főszereplőjéről, az elmaradhatatlan Mifune Tosiróról, Kjó Macsikról, Mori Maszajukiról és Simura Takasiról egyaránt. Melyikük kapja a legnehezebb feladatot ebben a történetben, amelyben minden szereplő máshogyan idézi fel a közös emlékeiket és összetűzésüket? Beszélünk Kuroszava rendezői fogásairól, amelyek már a korai munkásságában is szembetűnőek voltak. Mitől öregszik hihetetlenül jól a Rashomon, és miért emlegeti megannyi rendező a ked

A Vakfolt podcast tizenötödik évadjában olyan fajsúlyos vakfoltokat pótolunk, amelyek a nemzetközi filmes világból származnak, azaz sem nem angol nyelvűek, sem nem magyarnyelvűek. Az évad nyitóepizódjában a nemrég elhunyt Alain Delonra emlékezünk. Jean-Pierre Melville Le Samourai (A szamuráj) című filmjét elemezzük, amelyben Delon ikonikus új karakter-archetípust teremtett meg a szótlan bérgyilkos figurájával. A beszélgetés során a film jelentőségéről, Melville és Delon életéről is esik szó, valamint Melville szerepéről a francia új hullámban. Kiemeljük a film atmoszféráját, Melville rendezői stílusát és a főszereplő, Jef Costello karakterének ábrázolását.  Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is! Mostantól Vakfolt logós pólót és egyéb kellékeket is szerezhetsz magadnak a webshopunkból! További linkek A Vakfolt podcast Facebook oldala A Vakfolt podcast az Instagramon A Vakfolt podcast a Twitteren Vakfolt címke a Letterboxdon A Vakfolt podcast a Yo

Támgatott adásunkban az NFI, illetve a Filmarchívum által szervezett Budapesti Klasszikus Film Maraton rendezvény idei felvonásáról beszélünk. A szeptember 17-22-ig tartó fesztiválon több helyszínen minden nap el tudunk csípni legendás filmklasszikusokat, bepótlandó és már bepótolt vakfoltokat, úgyhogy mi nagyon várjuk az idei programot. Arról nem is beszélve, hogy a filmarchivista munkásságáért díjazni fogják nálunk Wim Wenders rendezőt, aki a fesztivál díszvendége lesz, és vele együtt tudjuk majd megnézni a filmjeit. Láthatjuk majd a Párizs, Texast és a Buena Vista Social Clubot ugyanúgy, mint a Berlin felett az eget. De beszélünk egy csomó más filmről, amelyekre már régóta ácsingóztunk.  Az adás második felében Barkóczi Janka, a filmmaraton programkoordinátora a vendégünk, aki mesél a fesztivál szekcióiról és az általuk válogatott filmek összefonódásairól. Majd hallhatjátok a két sci-fi film bemutatásával megbízott Képes Gábort, a Neumann Társaság igazgatóját, aki meghozza a kedvet a 2001 Űrodüsszeia újran